Inspiráció – Bicajozz a munkahelyedre!

Régóta nem írtam nektek a futásról, azért, mert a 2018-ban felfedezett teniszlabdányi máj hemangiómáról nem tudják az orvosok biztosan megmondani mind a mai napig, hogy a futástól termett-e oda, mint ahogy azt sem, hogy romolhat-e a futástól, legfőképp a versenyzéstől vagy sem. Az egyik orvos ezt mond, a másik azt. Így hát biztonsági játékot játszok: felhagytam a versenyzéssel.
De hogy a formámat ne veszítsem el, átnyergeltem a bicajozásra, erről korábban már írtam nektek. Idén márciusban kezdtem bicajjal járni a munkába, és azóta is így közlekedek. Hétfőn Fót-AUM Astoria 23+23 km oda-vissza, kedden Fót-Lélekforma 13+13 km, szerdán AUM Blaha 25+25 km. A többi napon most nyáron nem járok be Pestre, ezeken a napokon vagy futok 1 órát itt Fóton, vagy kertészkedek sok órát a szép nagy kertemben – a kertészkedés nagyon jó sport, ha napi 5-6 órát csinálja az ember, és így nyáron még izzasztó sport is! ;)
Jelent már meg cikk az interneten arról, hogy miért érdemes bicajjal járni a munkahelyedre, de most én is írok egyet a lassan fél éves tapasztalataimra alapozva :)

Beindítja a napomat!

Reggel 75 perccel a start előtt kelek fel. Fogmosás, mosakodás, arcápolás, fésülködés, fonatgyártás, belebújok az időjárásnak megfelelő bicajos ruhámba, megiszom a VEGAN fehérjeturmixomat mézzel, banánnal és házi kókusztejjel, beszedem hozzá a vitaminokat és táplálékkiegészítőket, elkészítem a munkahelyemre a kis doboz koktélparadicsomot, az 1 szem almát, a 4dl frissen facsart narancslevemet, és beteszem őket a dupla bicajos táskába, amibe már előző este összekészítettem a tiszta jógarucit és türcsit, 2-3 cerbonaszeletet vészes vércukorleesés esetére, és folyamatosan benne van az esővédő naci és kabát és simli, a piperés táskám, a bicajos elsősegélycsomag, pénztárca az iratokkal. Amikor masszírzok, beleférnek a masszázslepedők, a krémek és olajok is. Ha zenegép kell, a JBL-em. És persze a számlatömbjeim is. Tekerés közben vizet iszok, vettem hozzá most nyárra egy hőtárolós kulacsot, ami valamelyest ellenáll a melegnek, de azért reggel teszek bele pár jégkockát is a fagyasztóból (sajnos hazafelé ezt nem tudom megtenni, fel is melegszik a víz, mire hazaérek, ha nagy a meleg). Végig SMS hengerezem a lábaim és a hátam-nyakam is, ez a bemelegítés. Aztán csontrezgéses fejhallgató és sisak fel, Polar óra indul, zene ON, és adok magamnak 1 óra 15 percet, hogy beérjek az Astoriára vagy a Blahára Fótról, de általában hamarabb benn vagyok, kicsit több, mint 1 óra alatt. Dunakeszin és Kápmegyeren keresztül megyek, Berlini és Tatai út, Dévényés Vágány, majd Dózsa György, Andrássy. Végig bicajos utak vagy kisforgalmú utak vannak, elég biztonságos. Amikor a Blahára megyek, a Teréz krt.-on ajárdán tekerek óvatosan és lassabban, hogy a gyalogosokra tudjak vigyázni. A munkahelyre érve lemosdok vagy letusolok és átöltözök, iszok a narancsléből, ha jól esik, és jöhet a jóga óra, az én keringésem már beindítva, a napom beindítva, kalóriák elégetve! Friss vagyok és üde! :) Jó érzés úgy nekilátni a napnak, hogy tudod, a magad részéről az aznapi kardiós mozgást kipipáltad ;)

Élmény és kaland!

Bicajjal közlekedni nem csak jó kardiós sport, hanem élmény és kaland is egyben. Egészen más dolgokat látsz meg bicajjal, mint tömegközlekedésen vagy autóval utazva. A 20-25 km-es bicajos utazósebességnél meg tudod figyelni a tájat és az embereket. Imádok új helyeket felfedezni, mikor hétvégén olyan célállomásokra is bicajjal megyek, ahol még sosem jártam. Ilyenkor a Bike Citizen alkalmazást hívom segítségül. Kipenderítem a kormányra a telefonomat, az alkalmazás beszéddel és képpel is navigál. Rengeteg olyan helyre jutottam így el az elmúlt fél évben, ahová korábban nem, és néha hangosan kiszakad az emberből, hogy „Wow! De gyönyörű! De csodás! De jó, hogy ma is úgy döntöttem, hogy bicajjal jövök, mert másként ezt nem láthattam volna!” Elönti az embert az öröm és a hála, pedig csak annyit tett, hogy aznap is bicajra pattant, és nem a vonat, a villamos, a metró, az autó kényelmét választotta.
Ha teljesen új helyre megyek, a bicajozás izgalmas kalanddá válik, főként az én echte női tájékozódó készségemmel, amivel még a Bike Citizen navigációja mellett is képes vagyok eltévedni :-D Ez akkor különösen izgalmas, ha időre megy az ember ;)

Utazni úgy is kell!

Ha nem a munkahelyed mellett laksz, utazni mindenképp kell. Én elég messze lakok a munkahelyeimtől. Fótról bejutni az Astoriára vagy a Blahára vonattal majd metróval ill. villamossal kb. 1 és negyed óra. A durva az, hogy bicajjal bejutni is pontosan ennyi idő! Wow! Micsoda felfedezés volt ez! Az elkerülhetetlen utazási holtidőmben meg tudod oldani a napi kardiós edzésemet, és ezzel tulajdonképpen zéró extra időt veszek el a családomtól és önmagamtól. Hát, amikor erre rájöttem, teljesen oda voltam meg vissza! :-D Isteni érzés! Imádom! :)

Védjük a környezetet!

A bicajozás tökéletesen környezetbarát közlekedési mód. Egyáltalán nem szennyezi a környezetet, és ez is jó érzéssel tölti el az embert napról-napra, mikor a bicajt választja az autóval vagy tömegközlekedéssel szemben. Az én kis biokémiai laboratóriumom adja a benzint, teljességgel földbarát módon ;)

Kapcsolódás a természethez, az évszakokhoz, a napszakokhoz, az időjáráshoz, az elemekhez!

Már a futás, főként az ultrafutás kapcsán megtapasztaltam, milyen jó minden áldott nap kimenni a szabadba, mint gyerekkorunkban. Nem számít, ha esik, ha fúj, ha fagy, ha havazik, ha meleg van, ha hideg, ha sötét, ha világos, ha tél van, ha nyár – én egész évben futottam, éveken át, heti 1 pihenőnappal, edzéstervvel. Eleinte, mikor elkezdtem futni, még puhánykodtam, és kihagytam egy-egy napot, ha nagyon esett vagy fújt, de ahogy teltek az évek, nőtt a rutin, a versenyrutin is, és nőttek a távok, no meg a tervek és célkitűzések is, úgy lettem egyre elfogadóbb és semlegesebb a körülményekkel szemben. Amikor aztán a futókarrierem váratlanul derékba tört, és át kellett nyergelnem a bicajozásra, egy kecses mozdulattal átemeltem a körülmények iránti semlegességemet a bicajos közlekedésre vonatkozóan is.
A mai modern világban, amikor villanyfénnyel mesterségesen tágítjuk a nappali világosság óráit, amikor központi fűtéssel és légkondícionálóval - jól szigetelt lakásainkban és munkahelyeinken állandó kellemes hőmérsékleten létezünk, gátat szabva a kinti hidegnek vagy épp hőségnek, amikor fűthető-légkondícionálóval felszerelt autóinkban és a tömegközlekedésen óvva vagyunk széltől, csapadéktól, szélsőséges hőmérséklettől. Egyben el is vágjuk magunkat a természettől, az évszakok és napszakok váltakozásától, az időjárástól, az elemektől: a naptól, a holdtól, a csillagoktól, a friss levegőtől. A bicajozás, mint ahogy a szabadtéri futás is, mindezt visszahozza az életünkbe. És én úgy tapasztaltam abban a 4 évben, ami futóként megadatott nekem, hogy ez nagyon jó!
A meleg, fűtött szobából sokszor kinéz az ember télen, és azt mondja: „Fú, de csúf idő van odakinn, ki nem dugom az orrom, az biztos!” Pedig ha kidugja, kiderül, hogy kinn sokkal világosabb van, mint az bentről tűnt. Hogy ha megfelelően felöltözöl, és mozogsz, nem is fázol! Hogy télen is süthet rád a nap, és az esőnek is megvan a maga romantikája, a szél vagy a vihar pedig hihetetlen dinamikus energiákat mozgat meg benned! Hogy a zúzmara úgy csillog a fejlámpád fényében, mintha gyémántmezőn futnál! És a hóesésben futva feltör belőled a gyermeki öröm és áhítat! Hogy a hópalástot öltött erdő láttán tátva marad a szád! Hogy a szíved majd kiugrik a mellkasodból, mikor egy őzike vagy nyuszi vág át előtted az ösvényen! És hogy milyen átszökellni egy siklókígyó felett, aki éppen komótosan szeli át az utat a lába alatt! Ezek a kapcsolódások felbecsülhetetlenek a lelkünknek!

Elmélkedő-hely!

A bicajozás ugyan úgy tökéletesen alkalmas az elmélkedésre, mint a futás. Rengeteg mindent gondoltam már át bicajozás közben: óravázlatot, tábor tematikát, otthoni tennivalók listáját, párkapcsolati és gyermeknevelési kérdéseket, bölcseleti témákat stb. A bicajozás így triplán nem kidobott vagy elfecsérelt idő. Miközben letudod a napi kardiós mozgást, egyben kb. ugyanannyi időt töltesz utazással, mint ha tömeg közlekednél, és közben még át is gondolhatod a napodat, a tennivalókat, felismeréseid születhetnek.
Tartás javítás és erősítés!
Bicajozás közben attól függően, hogy hogyan tekersz (nyeregben ülve, onnan kiemelkedve, egyenes törzzsel, előredőlve, nyújtott karral vagy hajlított könyökkel, talp helyzete a pedálon stb.) különféle izomcsoportokat dolgoztathatsz, és a tartásodra is figyelhetsz. Én folyamatosan ügyelek rá, hogy jó legyen a fejtartásom, a vállakat hátraforgassam, nyissam a mellkast, emeljem a szegycsontot, legyen tónus a hasamban, derekamban, jó pozícióban álljon a medencém, és folyamatosan váltogatom a nyergen ülő és kiemelkedő pozíciókat, illetve a talp helyzetét is változtatom a pedálon, a karokat is hol nyújtom, hol hajlítom a könyököm, és a fogást is váltogatom a kormányon, hogy a csuklót se hagyjam elmerevedni.
Napvégi stressz oldó és feldolgozó-hely!
Az én munkám nem túl stresszes: megtartok 1-2-3-4 kismamás vagy babás vagy gyerek jóga órát, megmasszírozok 1-2 kismamát vagy anyukát, esetleg elmesélek egy horoszkópot vagy adok egy kineziológiai oldást, és aztán indulok haza. De még nekem is jólesik kiszellőztetni a fejem, és kicsit önmagamban lenni, mindent kiengedni magamból a testem munkáján keresztül, amit napközben a sok másokra figyelés és adás hátrahagyott. Kipörgetem, amit ki kell pörgetni, és úgy érek haza, mint egy egyszerre üres és tele csésze. Minden feszültséget kiürítettem, és tele vagyok élményekkel. Majdnem olyan, mint egy meditáció :)

Meditáció

A bicajozás lehet meditáció is. Lehet közben énekelni, mantrázni. Általában dinamikus zenékkel bicajozok, de néha mantrákat vagy meditációs zenét hallgatok, és olykor semmit, máskor csak belül dúdolok. Van, hogy bicajozás közben légző gyakorlatokat végzek, vagy csakrákat nyitogatok, vagy épp áldást szórok, amerre járok :)

Ennyi jutott most eszembe hirtelen. Remélem, sikerült kedvet csinálnom Neked a bicajozáshoz, meg persze a futáshoz is! ;)



Kövess minket a Facebook-on!